A szélvédőjavítás fizikája II. - Cikkek

A szélvédőjavítás fizikája II.

A szélvédőjavítás fizikája II.

A megfelelő műgyanta kiválasztása

Előző cikkünkben kitárgyaltuk, hogy milyen erőhatások miatt reped a szélvédő, nézzük meg, a szélvédőjavító legfontosabb kellékét, a műgyantát.

Ugyancsak sokszor megkérdezik, hogy mivel javítom a szélvédőket. Pillanatragasztóval? Vízüveggel? Nos szélvédőjavító-ragasztóval. Sok magyarországi szélvédőjavító elbagatellizálja a műgyanták szerepét, ismerek olyat, aki spórolás címén vitrinek összeragasztására szolgáló ragasztót használ, mondván üveg-üveg. Olyat, ami ötven celsius fokig hőálló.

A helyes műgyanta kiválasztásához figyelembe kell vennünk néhány elvet: a műgyantának képesnek kell lennie, hogy teljesen kitöltse a sérülést, továbbá szakítószilárdágának elegendőnek kell lennie, hogy kibírjon bármely nyúlást, tágulást, amivel a szélvédő a használatból eredően találkozik.

Adhézió, kohézió

A tudósok abban állapodtak meg, hogy a nátronmész üveg - ezt használják a szélvédőgyártásban - ereje 1-2 millió PSI (kb 7000 MPa). A tényleges szakítószilárdság kb. 10 000 PSI (kb 70 MPa) köszönhetően a mikro-repedéseknek és egyéb felszíni kopásoknak.

jó szakember csak profi műgyantával dolgozik, ilyen például a Glass Mechanix terméke, made in USA

A szélvédőjavításhoz használt műgyantáknak el kell érniük ezeket az értékeket ahhoz, hogy ne válljanak el az üvegtől. A műgyantáknak két tulajdonsága adja meg a tényleges szakítószilárdságukat: az adhéziós és a kohéziós erő. Az adhéziós erő megmutatja, hogy a műgyanta milyen erősen tapad az üveghez; a kohéziós erő pedig azt, hogy milyen erős ahhoz, hogy egyben maradjon.

Fénytörés

A műgyanták másik fontos jellemzője a kötés utáni fénytörési mutató. A fénytörési mutató meghatározza, hogy mennyi fényhullám "hajlik meg", amikor beérkezik, és amikor elhagyja a műgyanta felszínét. Ideális esetben ez ugyanannyi, mint a szélvédőé, így bármely fény ami a műgyantára vetül, ugyanúgy viselkedik, mint ha üvegen menne keresztül. Ez tenné a sérülésben a műgyantát elvben láthatatlanná.

Egy tökéletes világban a szélvédő és a műgyanta fénytörési mutatója tökéletesen megegyezne, a valóságban viszont minden szélvédő fénytörési mutatója sűrűségétől függően más és más. Általában 1,52-1,62. Ez teszi nehézzé, hogy a műgyanta és az üveg fénytörési mutatója pontosan megegyezzen és emiatt látszódik a sérülés még javítás után is.

A ragasztó megköttetése

A műgyanták megkötése egy fotokémiai folyamat eredménye, amelyben a polimerizáció UV sugárzás hatására indul meg. A speciálisan kialakított monomerek hozzákötnek más szabad monomerekhez - azaz polimerizálódnak -, ha oxigénhiányos környezetben UV fény éri őket. Hogy ez a kötési folyamat beinduljon, szükséges hozzá egy meghatározott hullámhosszú fény, ami rendszerint 365-385 nanométer.

A műgyanta megköttetésére használt fény erősségét mikrowatt/cm2-ben mérjük.
A Nap képes használható UV sugárzást kibocsátani a megfelelő hullámhosszban, habár az intenzitása napszaktól, évszaktól, légszennyezetségtől és egyéb tényezőktől függ.

Különböző műgyanták különböző szintű fényerősséget igényelnek. Fontos olyan UV lámpát használnunk, amelynek ismert és állandó fényerőssége passzol a műgyantánkhoz. A folyamatosság fontos, különben nem fogjuk tudni, hogy mikor kötött meg teljesen a műgyanta, és ez rossz javításhoz vezethet.

Nem utolsó sorban a műgyantánknak kb. 90 celsius fokig hőállónak kell lennie. Gondoljuk csak el, mi történik vajon egy tűző nyári napon a bútorragasztóval "megjavított" szélvédővel!

Vissza az előző oldalra